A jó és a rossz azaz fordult a kocka?

Hát eddig azért nem írtam, mert próbáltam össze szedni az épp elmém, a gondolataimat.
Töprengtem olyan dolgokon, amiken lehet nem kéne, mert v.kinek nem fontosak, de azt gondolom, hogy az én életemben igen.
Annyi minden történt. Jó, rossz egyaránt. Melyikkel kezdjem? 

Talán a rosszal: 

A minap történt az, hogy az egyik barátom jött Pestre, és nem szólt, hogy találkozzunk vagy ilyesmi.
De ez még csak nem is lenne baj. Mielőtt jött, előtte két nappal elmondta, hogy öt mi bántja, persze velem kapcsolatban. Jó rendben, meghallgattam, aztán azt hittem minden jó lesz. Úgy tűnt azon a napon.
Másnap ráírok, hogy "szia, mi van veled?" erre még csak-csak kapok választ, de a többire nem válaszolt. Akárhogyan is írtam neki, semmi. Jó rendben, biztosan nem ér rá. Másnap megint rá írtam. De minek??
Hisz arra nem méltóztatott, hogy válaszoljon. Írtam neki levelet, semmi.
Most lehet, hogy v.mi baja van velem, de akkor egyszerűen miért nem mondja meg?? 

A mai napig nem beszéltem vele. Én nem fogok rá írni többet. Azt ne is várja.
Most lehet azt mondani, hogy makacs vagyok, de ha az embernek nem írnak vissza 2x vagy 3x akkor ő mit szeretne?? Itt egy beszélgetés 2-ön áll nem egyen. Megpróbáltam. Nem megy, hát akkor hagyjuk.

A jó: 

Az életem az egyik percről a másikra megfordult. Az akiről azt hittem hogy rosszat, vagy semlegeset kapok, aki miatt mindig szenvedtem, és annyian azt mondták hogy hagyd, ami nem megy azt nem kell erőltetni, az miatt válnak a napjaim egyre világosabbá és boldoggá. Annyi mindenki ellene szólt, többek között az egyik barátom is aki elhagyott ö miatta. És most hirtelen minden megfordult.
Tavaszi szünetben, találkozom vele. Nagyon várom már. Akarom látni. 

Aki azt hiszi, hogy nekem a blogom mindig csak a rosszról a depressziós hajlamról szól, arról, hogy nem tudok boldog lenni, hát az téved. Lehet, hogy ami bennem van az tényleg ezt váltja ki. De hiszem, és tudom, hogy egyszer minden jobbra fordul, és azt hiszem, hogy ez a folyamat el is kezdődött.