Megfelelés másoknak rovat

Gondolkoztam.
Persze, hú-ha mindenki szokott gondolkodni, nem nagy dolog.
DE!
Rájöttem dolgokra..például:

Mindig mindenkinek meg akarok felelni, és rájöttem, ez így nagy hülyeség, ezért nem szeretem önmagamat. Szeretnék önbizalmat szerezni, de félek a kudarctól, félek, hogy valaki hülyének fog tartani, nem fog kedvelni illetve, hogy nem felelek meg neki. De miért?

Talán azért, mert nem vagyok kibékülve önmagammal.

Sokan azt mondják amin kell és tudsz is változtatni magadon, akkor azt tedd meg, amin nem tudsz, azzal pedig barátkozz meg. De mintha ez annyira egyszerű lenne, az évek során nem ment. Akkor ilyen maradok mindig? 

"Ha elégedett és ki vagy békülve önmagaddal, akkor nem fog érdekelni más véleménye"

Hm...kössz. Nem mond valahogy semmit sem.

De valahogy az igaz hogy: nem tudsz mindenkinek megfelelni. Még Isten sem tud. Az egyik ember esőért imádkozik, a másik napsütésért. Kinek az imájára válaszol? Bolond az , aki olyat próbál tenni, amire még Isten sem képes.

Minden esetre elgondolkodtató miért, vagyok ilyen.

Újrakezdem

Újra kezdem, mint ahogy a cím is erre utal. 

Hosszú, de nagyon hosszú idő óta nem írtam blogot, de most folytatom.
Talán látok benne valamit.
Talán több ember felnyitotta a szememet, hogy folytatni kéne.
Őszintén magam sem tudom miért hagytam abba.
De nem is érdekel, folytatom!

Nagyon nagyon köszönöm, a 10.000 olvasót!
Soha nem gondoltam volna, hogy ennyi lesz.
Még az elején az ezernek is örültem, nem hogy ennek.
Tényleg köszönöm.

Nos 2013-at írunk. Eltelt azóta 2 év? Ha jól tudok még számolni :) Vagy kevesebb. Sok minden történt velem.
De nem írok le mindent, erre azért ne várjatok. Hihihihi.

Amit talán most fontosnak ítélnék meg az, hogy új barátokat találtam. Kriszt, Nikit, Renit, Alfit, Arnit.. és egyéb embereket.
Ne haragudjatok, hogy nem említem meg az összes embert, de akkor regélhetnék, és most nincs arra időm, majd máskor, de szerintem senkit nem érdekel :D

Sorsfordító pillanat nekem: 2012. 12. 14 ♥
Nem nem, ne is várjátok nem írom le ki ő.
Majd még mesélek róla. Nagyon sokat, azt hiszem.
Remélem.